Betty Mahmudi és férje, az Amerikában dolgozó, iráni származású orvos, Dr. Szejjed Bozorg Mahmudi 1984-ben Iránba utazott, hogy meglátogassák Mudi családját. Velük volt négyéves kislányuk, Mahtab is. Bettyt megdöbbentették az ottani életkörülmények, és az, hogy ebben az országban a nőket akarattalan tárgyakként kezelik, a nyugati embereket pedig gyűlölik. Betty hamarosan vágyott vissza Amerikába. De Mudi és rokonsága másként döntött. Anya és lánya egy idegen világ foglyai lettek, túszai az egyre zsarnokibb és erőszakosabb férfinak. Végül Betty találkozott egy idegennel, aki megszervezte kockázatos menekülésüket Iránból, egy olyan úton, amelyet kevés nő és gyerek csinált valaha is végig.
A regény főhőse, Martin Stillwater igazán boldognak érezheti magát. Sikeres író és két, elbűvölő kislány büszke édesapja. De mindez darabokra hullik, amikor egy esős délután egy idegen tör be az otthonába, és kijelenti: "Elloptad a feleségemet, a gyerekeimet - az életemet! Visszaveszem tőled." Az idegen, abban az őrült tudatban, hogy ő az igazi Martin Stillwater, könyörtelen akcióba fog, hogy elpusztítsa Martint, és visszaszerezze azt a családot és azt az életet, melyről úgy hiszi: az övé. A család menekül, de bárhol is rejtőzzenek el, üldözőjük megtalálja őket.
Amikor a fiatal orvosnő megérkezik a hegyi üdülőhelyre, ahol nemrég nyitotta meg rendelőjét, a virágzó kis településre érthetetlen csend borul. Mintha kihalt volna. És valóban. A lakóknak, üdülőknek nyomaveszett, s a doktornő és húga úgy érzi, hogy valaki figyeli őket. A megyei seriff és csapata segítségével elkezdődik a kutatás, mely már-már kilátástalannak tűnő harcba torkollik. De ki ellen? Valami ismeretlen természeti erő? Netán egy rejtőzködő őslény? Vagy maga a Gonosz az, aki a megfejthetetlen szörnyűségek mögött áll? A válasz tudója egyetlen ember,egy szerencsétlen régész, aki húsz éve könyvet írt a történelem rejtélyes tömeges eltűnéseiről, s ezért a szakma sarlatánnak kiáltotta ki, és kiközösítette.
Főhősei olyan emberek, akik megjárták a halál birodalmát. Nem egy-két percig tartózkodtak ott, hanem az orvosi csúcstechnikának köszönhetően sokkal tovább időztek a klinikai halál állapotában. Egyikük egy jólmenő régiségkereskedés tulajdonosa, másikuk egy elvetemült, pszichopata gyilkos. Nem ismerik egymást, ám a halál megtapasztalása egymásközti üzenetek adására és vételére teszi képessé őket. A két férfi sorsa végzetesen összefonódik: a sátáni gyilkos visszatérése a pokolba csak úgy lehetséges, ha találkoznak. Találkozásukig azonban hosszú és véres út vezet.
A csatornák mélyéről kapaszkodik fel. Ártatlan gyermekekre vadászik. Pontosan tudja, hogy mitől lesz úrrá rajtunk a jeges rémület, és mindig a nyomunkban van. Valami, az emberi értelmet meghaladó sötét erő övezi Pennywise, a bohóc kedves figuráját, aki harminc évenként felébred álmából, hogy halálra rémissze a kis új angliai város, Derry lakóit. Hét gyereknek azonban sikerül legyőznie a gonoszt, de ő pontosan harminc év múlva visszatér, hogy bosszút álljon. A megmagyarázhatatlan félelem átértelmezi a valóságot, és életre kelti hetük legvadabb rémálmait.
A chamberlaini gimnáziumban közeleg az érettségi.A tizenhat éves, esetlen Carrie White-ot nemcsak bigottan vallásos anyja terrorizálja,hanem diáktársai,főként a lányok gúnyolódásának is állandó céltáblája.Egy különösen megrázó esemény után a főkolomposokat megbüntetik, Carrie-ben pedig nőttön nő az indulat, elégtételt akar venni az őt ért sérelmekért. Egyre inkább tudatosul benne, hogy félelmetes telekinetikus képessége micsoda hatalom! Elérkezik a nagy nap, az érettségizők bálja. Csodák csodája, a rút kiskacsa Carrie-t bálkirálynővé választják a csinos és népszerű Tommy oldalán. Ám néhány diák nem bír magával, a végsőkig meg akarja alázni a lányt, s szörnyű tervet eszel ki. Válaszként Carrie szabadjára engedi pusztító erejét, melynek nyomán kő kövön nem marad.
Dr. Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjáva, feleségével,Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokba új otthonukat. Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket,a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat.Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű,ódon temető az elgázolt háziállatok számára.Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől.Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját,és az öreg Jud, jó-vagy rosszakaratból?,az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot.Másnap a macska visszatér,de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz.Aztán néhány békés hónap után a kis Cage elszabadul szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé.
Ősidők óta léteznek olyan csodálatos képességgel megáldott emberrek,akik belelátnak a lovak lelkébe. Hangjuk lecsillapítja a megvadult állatokat,érintésük begyógyítja lelki sebeiket. Suttogóknak nevezik őket. Egy ilyen férfi miatt teszi kockára fényes karrierjét és házasságát, s utazza át fél Amerikát a lányával egy anya. Kétségbeesett helyzetében tőle várja, hogy helyreállítsa lovuk és az egész család lelki békéjét.Zarándok, a ló és Grace,a kislány szörnyű balesetet szenvedett. Grace örök életére megrokkant, és fájdalmas, ellenséges hallgatásba menekült.Zarándok dühöngő vad állattá változott,orvosai az elaltatását javasolták.De Grace anyja, Annie érzi, hogy kettejük sorsa elválaszthatatlanul összefonódott, és ha a ló elpusztul,a kislányban is meghal valami.A suttogó birodalmában, a végtelen kék ég alatt es a hósipkás hegyek között mindannyiuk élete fordulóponthoz érkezik.
Cujónak hívják Brett Camber legjobb pajtását, az irdatlan méretű,de jóságos bernáthegyit. Cujo szívesen ered nyulak nyomába a nyári mezőn.Nyúl után szaglászik akkor is,amikor fejét egy üregbe tolja. Csakhogy az üregben,ahová a nyúl Cujo elől elbújt, veszettséggel fertőzött denevérek laknak. Cujo iszonyú alakváltozása, ámokfutása Castle Rock lakóinak életét merő iszonyattá változtatja.Maga a Gonosz jött el Castle Rockba, hogy minden vétket megtoroljon.
Sean Archer (John Travolta) FBI-ügynök évek óta hajszolja a világ egyik legkegyetlenebb terroristáját, Castor Troyt (Nicolas Cage).Troynak több száz ember halála szárad a lelkén, köztük Archer ötéves kisfiáé is.Egy napon úgy tűnik, végre siker koronázza a nyomozó erőfeszítéseit, de a lidércnyomás még csak ezután kezdődik igazán.Hiába fekszik Troy kómában a börtönkórházban,a veszély nem múlt el, mert az általa élesített bomba Los Angeles belvárosát fenyegeti.Egyedül testvére tudja csak, mikor és hol következik be a robbanás. Ahhoz, hogy megszerezzék ezt az információt, a nyomozók őrült tervet eszelnek ki. Archer, hogy kihúzza Troy szintén elfogott öccséből a bomba helyét és a robbanás várható idejét,bonyolult sebészi beavatkozással a lehető legtökéletesebb álcát ölti fel,gyűlölt ellensége arcát.Csakhogy míg ő börtönben teljesíti küldetését,bekövetkezik, amire senki sem számított,az arc nélküli terrorista magához tér.És nemsokára Archer arcával távozik az orvosaival együtt porrá égő kórházból.
Cameron Poe frissen leszerelt rohamosztagos várandós felesége védelmében megölt egy embert. A katonai ügyészség nyolc évre ítélte. Büntetését letöltve Poe egy speciálisan felszerelt rabszállító repülőgép, a „Con Air” fedélzetén épp családjához térne haza, de megpróbáltatásai folytatódnak. Nem az ügyész, az élet folyamodott súlyosbításért. Ami a most következő huszonnégy órában vár rá, ahhoz képest az elmúlt nyolc börtönév csak kismiska. A fegyencjáraton ugyanis egy-két szabadulón kívül az ország legelvetemültebb bűnözőit gyűjtik össze, hogy maximálisan biztonságos börtönükbe szállítsák őket. Az őrök mindent elkövetnek, hogy nem történjen semmi baj a repülőgép fedélzetén, ám nem számolnak egy mindenre elszánt magányos zsenivel, Cyrus „Vírus” Grissommal, aki számára a Fegyencjárat nem más, mint utolsó alkalom a szökésre. A rabok kiszabadulnak és eltérítik a gépet. Poe tudja, nincs más választása, mint záros határidőn belül visszaszerezni az irányítást.
A koszos korcs kutya, űzött vadként bolyong a nagyváros utcáin.Tudata legmélyén homályos emlékfoszlányok kavarognak,de egyre biztosabban sejti, hogy már volt valaki. Előző életek emlékei bukkannak fel, s körvonalazódik egy emberi életút.A sajátjáé.
Szultána, a mesés gazdagságban élő szaúd-arábiai hercegnő szavai ezek, aki makacsul lázad alávetettsége miatt, amit egyedül női mivoltának köszönhet, és inkább elszenvedi a büntetést, mint hogy legyőzöttként éljen. Ám a változásra csekély a remény egy olyan országban. amelyet primitív szokások uralnak, és a vallási vezetők árgus szemekkel figyelnek mindenkit.
A szerzőnő most Szultána lányai sorsának bemutatásával folytatja történetét.Nagyobbik lánya életét a vallás elleni lázadás és a férfiak megvetése tölti ki. Gyűlöli a fátyol viselését, széttépi a hagyományos családi kötelékeket, és leszbikus viszonyt kezd egy barátnőjével. E könyv egy érzelmekkel teli vallomás a férfiúi brutalitásról, a reménytelen szerelemről és a nők sorsáról egy mohamedán országban.
A „Királyi sivatag” lapjain folytatódik Szultána rendkívüli története.A tény, hogy unokahúgát hozzákényszerítik egy nála jóval idősebb, kegyetlen, aljas férfihoz, és az a felfedezés, hogy egyik királyi unokatestvére szexuális rabszolgákból tart háremet, még elkötelezettebbé teszi Szultánát, hogy tovább küzdjön a szaúd-arábiai nők elnyomása ellen. A „Királyi sivatag” a sivatagi királyságban élő nők életének rémisztő valóságát tárja elénk. Kísértetiesen visszatérő képe ez a könyv a szaúdi férfiuralomnak és annak a kétségbeejtő életnek, melyet asszonyaikra kényszerítenek. Ebben a könyvben a szerző beszámol arról is, hogyan változott Szaúd-Arábiában a nők helyzete a könyv első megjelenése óta eltelt esztendőkben.
A lány még alig nőtt ki a bakfiskorból,amikor rászakadt a szerencse.Megismerkedett egy Amerikában tanuló perzsa herceggel, aki nemcsak elképzelhetetlenül gazdag volt, hanem jóképű, kedves is, és főleg nagyon szerelmes belé. Hívó szavára elutazott vele Iránba, ám ott igen hamar fény derült rá, hogy a herceg ugyan változatlanul jóképű, de se nem kedves, se nem szerelmes, s ha mégis, a legkevésbé sem a naiv, ábrándos lelkű lánykába. Mindössze egy amerikai feleség kellett neki, hiszen a sah Iránjában ez oly sikkes volt az idő tájt. A lány gyorsan megértette, hogy hiába a fény, a pompa, a hetvenszobás kastély és a gyönyörű luxusautók, ha cserébe rendszeresen megalázzák, nem veszik emberszámba, sőt nem ritkán alaposan el is verik, hiszen ebben a kifacsarodott iszlám világban ő mindörökre csak az „amerikai szajha” marad.
A tizenhat éves birminghami Zana Muhsen és húga,Nadia úgy néztek hathetes észak-jemeni nyaralásuk elé, mintha életük nagy kalandja várna rájuk.Ám a vakáció valóságos lidércnyomássá változott. Megérkezésük után hamarosan rájöttek, hogy apjuk jó pénzért eladta őket jemeni barátainak – azok pedig a lányokat erőszakkal férjhez adták fiaikhoz. Zana és Nadia rabságba került, szabadulásukban még csak nem is reménykedhettek.Meg kellett szokniuk a számukra idegen, a civilizáció minden vívmányát nélkülöző, embertelen munkát követelő életet. Elszenvedték a nemi erőszakot, a gyakori verést, és gyermekeiket a földes padlón kellett világra hozniuk, öregassszonyok segítségére hagyatkozva. Nyolc nyomorúságos és megalázó év után Zana megmenekül,azóta minden követ megmozgat,hogy a még ma is rabságban sínylődő húgát kiszabadítsa.
10 évvel ezelőtt Zan kiszabadult a rabszolgasorból, melybe saját apja kényszerítette, amikor gyermek menyasszonyként eladta őt Jemenbe. A lány hátrahagyta kétéves kisfiát, húgát, Nadiát két kicsi gyerekével. Szívfájdító történetét a Csak még egyszer lássam az anyámat c. könyvében írta meg. Amikor Jemenből távozott, Zana ünnepélyesen ígéretet tett Nadiának, hogy nem nyugszik addig, amíg a húga és a gyerekek is el nem nyerik a szabadságot. S mivel az esetük mind nagyobb nyilvánosságot kapott, a közvélemény támogatása pedig egyre erősödött, Zana biztos volt abban, hogy családja férfi tagjainak csakúgy,mint a brit és jemeni kormánynak, tenniük kell valamit Nadia érdekében.
Egy érzékeny kislány mindenképp megsínyli, ha nem a saját szülei és testvérei körében, hanem idegen házban nevelkedik. Még akkor is, ha ez a ház a király palotája, és a kislányt gazdagság, pompa és kényeztetés veszi körül. A középkorias hagyományok és a gyarmati múlt után modernizálódó Marokkó egyik legbefolyásosabb embere a nagy hatalmú belügyminiszter gyermekeként, s a király fogadott lányaként Malika sokszor vágyakozva néz ki bearanyozott börtönének ablakán, és boldog, mikor nagylánnyá serdülve hazaköltözhet a Hercegnők útjáról. Párizsi diékélet és a kiválasztott kevesek szabadsága vár rá, ám ekkor – 1972 augusztusában – mindennek vége szakad. Apja államcsínykísérletben vesz részt, és kivégzik, anyját és öt testvérét pedig, akik közül a legkisebb még hároméves sincs, vele együtt internálják. Az internálásból hamarosan börtön, a börtönélet pedig egyre cudarabb lesz. Az egykor olyannyira kényeztetett királylány éhesen, piszkosan, patkányok és skorpiók között tengődik napról napra, hétről hétre, évről évre.
A kis Gergőt édesapja,a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli.Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete,s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.
A kis lelenclányt vicsorgó szörnyként állja körül a felnőttek kórusa, megtört életüket torolják meg az ártatlanon. Vádirat, ahol már nincsenek vádlottak, százados törvények végzik őrlő munkájukat, százados mérgezettség érleli gyümölcsét, már senki sem felelős, sem lent, sem fent, talán az égben sem. Minél gyötrőbb a kép, annál szenvtelenebb az író; nem értelmünkhöz szól és nem akaratunkat akarja felrázni, idegeinkbe lopja be a tehetetlenség metsző fájdalmát. A szerző újra elhozza a tüzet végső megoldásnak, de nem a bosszú diadalmas lángjait és az áldozat színes, hatásos máglyáját többé; a kiegyenlítést hozza el a kiegyenlíthetetlenre,az enyészetet.
A véznácska parasztlány,Édes Anna Pestre szegődik,Vizy méltóságosékhoz.Igénytelen, dolgos, készséges teremtés,nem lop, nem eszik sokat, nem töri az edényeket „eszményi” cseléd.Még a szerelem is csendben, a cselédsor szabályai szerint esik meg vele,a méltósága unokaöccsének vaságyra jön kedve,s néhány nap múlva nem marad más Annának, csak a keserves eszmélés és az embertelen testi kín.A tragédia váratlanul következik be,egy éjszaka Édes Anna meggyilkolja a gazdáit.Kíméletlenül,majdnem közönyösen, mint aki feladatot hajt végre.Miért tette? Hiszen „jól bántak vele”sopánkodtak az ismerős méltóságák és cselédlányok.Csak az öreg beteg doktor érez valamit az igazságból.Nem úgy bántak vele mint egy emberrel,hanem mint egy géppel.
A döbbenetesen intelligens kardszárnyú delfin az állatvilágban egyedülálló módon ismeri a bosszúvágy érzését.Csakúgy, mint az ember.Jack Campbell halászhajóján egy japán cápa-show számára keresi zsákmányát,mikor félelmetes ellenfelével összetalálkozik.Miután hálóval fogságba ejti a vemhes nőstényt,a kínlódó anyaállat holtan hozza világra kicsinyét.A hatalmas hímcet a családi tragédia miatti bánatában „bosszút fogad”. Jack Campbellre és kísérőire, sőt a kis cetvadász falu lakóira is ráköszönt a rettenet.A kiközösített Campbell elhatározza, hogy magányosan,a hideg óceán jéghegyei között végre szembenéz a sorssal, megvívja kikerülhetetlen ütközetét a Végzettel.
A fiatal Harry Vail a földrengések szakértője.Mérései arra utalnak,hogy óriási erejű földrengés készülődik épp New Englandben,épp a talpa alatt.Háza, családja,barátai,esetleg saját maga is eltűnik a megnyíló föld gyomrában.Repedések a falakon, a környéken különös halálesetek,útnak induló tárgyak.Vail érzi, tudja, hogy riadót kellene végre fújnia.De a döntés nem könnyű.Mert a jelenségekre akad egy további magyarázat is, és nincs menekvés, ha ez a feltevés igazolódik be.
Az Egyesült Államok nyugati részén egy éjszaka az égen különös,csillaghullásra emlékeztető jelenség játszódik le.Meteorok helyett azonban meghatározhatatlan anyagból készült, apró diszkoszhoz hasonlító korongok csapódnak a Föld felszínére. Egy idegen életforma akarja uralma alá hajtani az emberiséget, életre keltve még az ember megjelenése előtt előreküldött lappangó követeit.Téren és időn át mozogni tudó, legyőzhetetlennek tűnő ellenségről van szó, amelynek a felismerése is a lehetetlenséggel határos, legyőzése pedig kizártnak látszik. Uralma azért olyan szörnyű, mert maguk a legyőzöttek boldogan fogadják és létük kiteljesedéseként élik meg. Két egyetemista fiatal, egy orvosnő, egy víruskutató házaspár kamasz fiával, és egy nyugdíjbavonulás előtt álló rendőr, belőlük áll az a maroknyi csapat, amely vállalkozik a kivihetetlenre.Meg akarják fejteni a betegség titkát, hogy a kórt az ellenségessé vált emberek akarata ellenére is legyőzzék, és megállítsák az inváziót.
Buckról, a kellemes,védett körülmények között felnőtt kutyáról szól, amelyet egy napon elrabolnak gazdájától. Hosszú és keserves utazás végén Kanada északi tájaira kerül. Kell ott a kutya, mert híre ment, hogy az érintetlen erdők mélyén aranyat találtak, és most csak úgy özönlik oda a sok szerencsevadász aranyásó. A kutyákat szánok elé fogják, úgy vágnak neki a hófödte tájaknak. Ilyen kutyaszánba kerül Buck is.
Hét fiatal hölgy és három ifjú mesél tíz napon át, a pestis elől menekülv, kies vidéki kastélyukban idillikus,szellemes, vidám és erotikus történeteket,amelyek a szerelem mindenhatóságáról szólnak.
Scarlett O'Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős,amikor e monumentális regény első lapjain találkozunk vele és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle.A közben eltelt tizenkét esztendő nem csak Scarlett életében sorsformáló időszak,átalakul szűkebb környezete,de tágabb pátriája,az amerikai Dél is,mert közben lezajlik az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amely mindkét félnek mérhetetlen szenvedést okoz.
Szerelem, gyűlölet, bosszú. Így summázható Catherine és Heathcliff sírig s talán azon túl is tartó szenvedélyes kapcsolata.A lány apja befogadja az árva fiút, akit Catherine fivére, Hindley kezdettől fogva megvet és cselédként kezel. Az apa idővel meghal, s noha az öntörvényű lelenc és a lány között az évek során szerelem szövődik, Catherine mégis az elegáns és udvarias Edgar Linton felesége lesz.Heathcliff így minden szeretetből kiszorul, ezért egy viharos éjjelen elszökik. Évekig nem is hallani felőle, ám amikor visszatér,eltökélt szándéka, hogy méltó bosszút áll az elszenvedettekért, és sötét szándékainak olthatatlan szerelme sem vethet gátat.
Az öt hajadon leánygyermekkel büszkélkedő Bennet család még nem sejti,hogy a szomszéd birtokot megvásárló ifjú,vagyonos nemesember és legjobb barátja akaratlanul is alaposan felforgatják majd a családtagok hétköznapjait.Mielőtt azonban minden arra érdemes,nemes jellem szerelmére találna,meg kell járnia az önmaga és a másik valódi arcának megismeréséhez vezető rögös utat.Egyhangú hétköznapok és ritka ünnepek,intrika és pletyka, szerelmi incselkedés és féltékeny bosszú története ez, amelyben egy ifjú hölgy eldönti, mindenki eszén túljár, és tűzön-vízen át megtalálja a boldogságát.
