Január 1.=Újév.A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.Pl. a baromfievés tilalma,bab,lencse,borsó,rizs fogyasztása sok pénzt hoz a házba. az első látogató férfi legyen,mert az hozza a szerencsét. Jóslások pl.amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját az megy leghamarabb férjhez,ha csillagos az ég, rövid lesz a tél,ha piros a hajnal,szeles lesz az esztendő,hideg északi szél esetén hosszú,kemény télre számíthatunk vagy ha olvadni kezd, sok bor terem.
Február.14=Valentin nap.Ezen a napon a szerelmesek megemlékeznek egymásról.Szeretetteljesen bánnak egymással.Bálint nap,Szent Bálint a szerelmesek védőszentjének ünnepe („Valentin-nap”, a szerelmesek ünnepe). A szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe, akik szeretik egymást. Magyarországon csupán egy évtizede kezdték el széles körben ünnepelni, bár a magyarországi svábok körében hagyományosan népszerű. Amerikában és Angliában szinte kizárólag a fiatalok ünnepe, amikor kisebb ajándékokkal (például virággal, színes léggömbökkel, szívekkel) lepik meg egymást. Az Epilepsziával élők világnapja,mert Szent Bálint nemcsak a szerelmesek mentora,de az epilepsziások védőszentje is.A világnap lehetőséget nyújt a betegséggel és gyógyítással kapcsolatos szélesebb körű tájékoztatásra és az epilepsziával élőkkel való kézfogására.
Húsvét=A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap és azt követő hétfő.A keresztények legfontosabb ünnepe,de a tavaszvárás,a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően)tartanak.A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon,vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét,feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.Az eredetileg zsidó ünnep(héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt.A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is,amelynek elemei a feltámadás,az újjászületés.Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi.A böjt után ezen a napon szabad először húst enni.A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”,a húsvét utáni hét húsvét hete,egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.
Március.8.=Nemzetközi nőnap.Ezen a napon a nőkkel szeretetteljesen,barátságosan kell bánni.
Március.15.=Nemzeti ünnep.A modern parlamentáris Magyarország megszületésének a napja.Az 1848. március 15-i forradalom célja a Habsburg uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.Ezen a napon osztják ki a Kossuth-és Széchenyi-díjakat.
Április.16.=A holokauszt áldozatainak emléknapja.Annak emlékére tartják, hogy 1944-ben a Kárpátalján ezen a napon kezdődött el a magyar zsidóság gettókba kényszerítése későbbi deportálásuk céljából.
Április.22.=A Föld napja.A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Május.1=A munka ünnepe.Ezen a napon senki nem dolgozik.Pihenni lehet.A májusfa-állítás napja. Első katolikus feljegyzése talán a 14. század-ból való,de az itt élő keltának vagy eturnak nevezett népnél is megvolt, ott még az istennő násza keretében. A népi hagyományok szerint, ha ilyenkor esik, jó termés várható.
Május első vasárnapja=Anyák napja.Ilyenkor a gyermekek felköszöntik az édesanyjukat.Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték.
Június.1=Nemzetközi gyermeknap.Ezen a napon a szülők a gyermekük érdekében majdnem mindent megtesznek.
Június harmadik vasárnapja=Apák napja.Ilyenkor a gyermekek az édesapjukat köszöntik fel.Az apaságot és a szülői szerepet ünneplik ilyenkor. Ilyenkor emlékeznek az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre.
Augusztus.20=Az államalapítás ünnepe.Ilyenkor tűzijáték szokott lenni.Magyarország nemzeti és állami ünnepe,I. István király temetésének és szentté avatásának évfordulója,Szent István király ünnepe,az Új Kenyér ünnepe,valamint 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe.
Október.4=Az állatok világnapja.Ilyenkor az emberek segítenek az állatokon,szeretetteljesen bánnak kedvenceikkel.
Október.6=Az aradi vértanúk emléknapja.
Október.23=Az 1956-os forradalom ünnepe,A 3.magyar köztársaság kikiáltásának napja.
November.1=Mindenszentek napja.Ilyenkor az emberek az elhunyt szeretteikről emlékeznek meg.
December.6=Mikulás nap.Mikulás napja,Szent Miklós püspök emlékére.Szent Miklós myrai püspök, a tengerészek,kereskedők, az illatszerészek,a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok védőszentjeOroszországban,Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők és Kecskemét város védőszentje Magyarországon.Ő a Mikulás.A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között.
December.25-26=Karácsony napja.Ilyenkor az emberek megemlékeznek egymásról.Ezen a napon szeretik egymást az emberek,megbocsátanak egymásnak.A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek.